Bor Pál főiskolai tanár, a verseny névadója
(1919-2004)
Bor Pál, sokak Pali bácsija 1919. június 4-én Szentesen született. A Hódmezővásárhelyi
Református Gimnáziumban érettségizett, majd 1942-ben matematika-fizika szakos tanári
diplomát szerzett Szegeden, a Horthy Miklós Tudományegyetemen. 1941-ben az egyetem
Kísérleti Fizikai Intézetének gyakornoka, majd tanársegédje lett. 1944-1956 között az
orosházi gimnáziumban tanár, majd igazgatóhelyettes, később Békés megyei
szakfelügyelőként dolgozott. 1956-ban kapott adjunktusi kinevezést az akkor még Állami
Pedagógiai Főiskola (később Szegedi Tanárképző Főiskola) Fizika Tanszékére, ahol többek
között a Hőtan, a Fénytan és az Elméleti mechanika tantárgyakat oktatta.
Bor tanár úr több mint 4 évtizeden át volt meghatározó személyisége a Főiskolának és a
magyar fizikatanításnak; három évig az intézmény főigazgató-helyettesi tisztét is ellátta.
Tankönyvein iskolások ezrei nevelkedtek, főiskolai tevékenysége során fizikatanárok
generációit nevelte a tanítás művészetére, szakmaszeretetre, hivatástudatra, emberségre,
életöröm-akarásra. Nagyon sokat tett azért, hogy a fizikát értő és a fizika iránt elkötelezett
tanárok kerüljenek ki környezetéből és ebben nemcsak magas szintű szakmai tudása,
pedagógiai talentuma, hanem bölcs humora és széleskörű tájékozottsága is segítette.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében a Főiskola (ma Juhász Gyula
Pedagógusképző Kar) Fizika Tanszékén tartotta évtizedekig azokat a fizika szakköröket,
ahova különleges érdem és kitüntetés volt bekerülni.
Alábbiakban idézzük az egykori diák-hallgató, dr. Ormos Pál akadémikus szakköri
visszaemlékezését. A visszaemlékezés elhangzott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula
Pedagógusképző Kar Fizika Tanszékén, 2005. január 28-án, Bor Pál főiskolai tanár emlékére
rendezett emlékülésen.
Kamaszkorom meghatározó élménye, Bor Pál
Dr. Ormos Pál akadémikus visszaemlékezése
„Én is egyike vagyok azon szerencséseknek, akik középiskolás korukban Bor Pali bácsi példamegoldó szakkörébe járhattak. Kéthetente, csütörtök délután jöttünk össze a Tanárképző Főiskola egyik tantermében. E szakkörök gimnazista éveim fénypontjai voltak, ma is emlékszem, mennyire vártam ezeket az alkalmakat. Tulajdonképpen csak feladatokat oldottunk meg, de ezek a délutánok életem nagy intellektuális élményeit jelentették – és ahogy telnek az évek, egyre csak felértékelődnek. Megtanultuk élvezni érdekes fizikai feladatok elegáns megoldásait, nagyon büszkék voltunk, ha sikerült kitalálnunk egy-egy ügyesebb gondolatmenetet.
E szakkörök azután egész életemet meghatározták. Nyilvánvaló volt, hogy ilyesmi érdeklődésem van, ráadásul harmadikos koromban tanulmányi verseny révén már kiderült, hogy nem kell felvételiznem fizikából és matematikából, így negyedikben, amikor a továbbtanulásról kellett dönteni, praktikus okok is a fizikus szakra irányítottak. Végül tehát fizikus lettem, kutatóként azóta is fizikai feladatok megoldásával töltöm az időmet, szakmai életem e szakkörök szerves folytatása. …”
Pali bácsi egykori tanszékének munkatársai nevében kívánom, hogy a nevével fémjelzett fizikaverseny sok-sok tanulónak hozzon eredményes felkészülés után sikeres megmérettetést, rácsodálkozást a fizika szépségeire, és adjon kedvet e szép, de nem könnyű tudomány rejtelmeiben való hosszabb elmélyülésre.
Szeged, 2010. január 12.
Dr. Farkas Zsuzsanna
főiskolai tanár
SZTE JGYPK
Általános és Környezetfizikai Tanszék